A két intézmény közös munkája során kiemelt szerepet kap egyebek mellett az együttműködés a jogszabályok előkészítésében, a kártalanítási eljárásban, illetve a fióktelepekkel és a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szervezetekkel kapcsolatban.
A magyar és a cseh gazdasági modell összevetésének most hétfői újabb felvonásában Matolcsy György jegybankelnök a magyar gazdaság/modell előnyeit rendezte össze, 15 ilyen pontot talált és ezek alapján kijelentette: „bátran feltételezhetjük, hogy nem csupán a cseh, hanem a magyar modellel is ki lehet törni a közepes fejlettség csapdájából.”
Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 59. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédet, amelyen leginkább a jövő gazdaságáról alkotott elképzelését vázolta fel. Matolcsy emellett beszélt az inflációról is, amelyet több tényező, például a zöld átmenet hajt fel. Az MNB-elnök szerint az infláció közellenség, amellyel szemben a jegybanknak kötelező harcolnia, és ezt meg is kezdtük Magyarországon.
Hét plenáris előadás, négy élőben közvetített kerekasztal-beszélgetés, 22 előre rögzített, tematikus szekció és összesen 136 előadó – számokban így néz majd ki az 59. Közgazdász-vándorgyűlés.
Hét plenáris előadás, négy élőben közvetített kerekasztal-beszélgetés, 22 előre rögzített, tematikus szekció és összesen 136 előadó – számokban így néz majd ki az 59. Közgazdász-vándorgyűlés, amely a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György; a Világbank volt vezető közgazdásza, Kaushik Basu és Ürge-Vorsatz Diána egyetemi tanár, klímakutató előadásával két hét múlva, szeptember 23-án veszi kezdetét.
A koronavírus-járvány negyedik hullámában több olyan tendenciát is összefoglalt hétfői cikksorozatának mai felvonásában Matolcsy György jegybankelnök, amelyek a járvány hosszú távú következményei lehetnek és, amelyek jelentősen átformálják működésünket. Hét főbb területet fogalmazott meg a mai cikkében, köztük másodikként azt, hogy „felértékelődött az egészség és az egészséges életmód”. Ennek kapcsán vázolja azt, hogy „az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.”
Az intézményi befektetések világában a geopolitikai kockázatok ma már valóban jelentős aggodalomra adnak okot, írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a How geopolitics impact global public investors (Andrew Rozanov, OMFIF) cikkre reagálva.
Az aszimmetrikus geopolitika új világa hátráltatja ugyan a globalizációt és a növekedést, viszont előmozdítja a társadalmi igazságosságot és a gazdasági korrektséget - ezzel is kommentálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdászának „The Changing Map of Economics” című cikkét.
A korábbi kritika után legújabb cikkében arról írt Matolcsy György, hogyan lehetett volna sikeresebb a magyar gazdaságpolitika. Az MNB elnöke szerint ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát.
Az MNB elnöke digitális euró bevezetését szeretné látni Európában, és mindjárt többfajta eurót vezetne be.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a péntek délután megjelent rövid értekezésében Jean Pisani-Ferry, a Bruegel Intézet közgazdászának pár hete megjelent írására reflektál.
Tizenkét pontos kiáltványt tett közzé hétfőn az MNB a „sikeres és biztonságos euróbevezetésről”. A jegybank honlapján található dokumentum nem fogalmaz meg konkrét időpontot az euró bevezetésével kapcsolatban, inkább az alapelveket fekteti le.
Ma igennel szavazva Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós csatlakozásra, de "az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat" - nyilatkozta az ATV-nek Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kérdésre pár év múlva kell visszatérni.
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetben megjelent írásában ismét kritikát fogalmazott meg a költségvetési vita kapcsán: a magas költségvetési hiány és államadósság szerinte megnehezíti a későbbi forráshoz jutást, ami helyreállítási paradoxonhoz vezethet. Az írás legnagyobb részében viszont a beruházásokról írt. Szerinte a forrásokat tudásintenzív beruházásokba kéne fektetni, Magyarországon ehelyett viszont magas az építési jellegű beruházások aránya. Matolcsy úgy fogalmaz, hogy "az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet."
Cikkünk folyamatosan frissül.
Így lesz a magasan képzett katonákból ágyútöltelék.
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
